Ő volt Goethe

Johann Wolfgang Goethét a vele született képességek és a szerencsés véletlenek együttesen tették a világirodalom egyik legkiemelkedőbb személyiségévé. Két korszak határán élt: az az Európa és az a Németország, amelyben fiatalkorát töltötte, még majdnem középkori jellegzetességekkel bírt, időskorában viszont, évtizedekkel a francia forradalom után, már az ipari forradalom kezdeteinek lehetett tanúja. Sokoldalú tehetsége a reneszánsz zsenikre emlékeztet: bármibe kezdett, mindenben kiváló volt. Nagyszerű és sokrétű lírai életműve van, fontos regényeket írt, drámái a mai színpadon is frissnek és erőteljesnek érződnek. Természettudósnak is jelentős volt: sokat foglalkozott ásványtannal és a Föld őstörténetével, értett a csillagászathoz, színelméleti tanulmánya pedig mindmáig az optikai szakirodalom egyik alapműve. Kiválóan rajzolt, és magas színvonalon művelte a rézmetszés művészetét. Építészeti, szobrászati és műemlékvédelmi kérdésekhez is lényeglátó módon szólt hozzá.

Goethe árnyképe (MTAK 117.8)

Hosszú élet jutott neki, és ezt a csaknem évszázadnyi időt jól használta ki. Fiatalkori teljesítményeit a szellem frissessége és lobogó heve teszi lenyűgözővé. Érettebb korában ezt a frissességet felváltja a szintézis igénye, a szerves fejlődés elvének kiterjesztése önmaga életművére is. Késő öregkorában ehhez járul a letisztult bölcsesség és a világlátás átfogó ereje, amelyhez az élet utolsó pillanatáig hatalmas alkotói energia társul. A fentiekre legjobb példa Goethe főműve, a Faust, amelyen húszéves korától nyolcvankét éves koráig folyamatosan dolgozott. Volt annyi önfegyelme, hogy ne akarja művét idő előtt lezárni, hanem hagyta, hogy a koncepció szervesen fejlődjön tovább. Volt annyi ereje, hogy újra meg újra nekigyürkőzzön a gigantikus feladatnak, és hogy aggastyán korában is tudjon eredményesen dolgozni. Volt annyi szellemi élénksége, hogy közben – és a romantika térhódítása közben – ne élje túl önmagát. És volt annyi szerencséje, hogy nyolcvanhárom éves koráig élt jó egészségben, így halála előtt néhány hónappal eljuthatott a nagy mű szerves befejezéséig. Goethe monumentális remekműve teljes terjedelmében hozzáférhető magyarul is. Goethe két évszázaddal ezelőtt meghalt, mégis eleven, kortárs alkotó. Életműve és szellemisége végtelenül gazdag univerzum.

A legnagyobb
műve az élete volt

Goethe korai évei

A herceg szolgálatában

Goethe mint közéleti szereplő

Lányok és asszonyok

Goethe múzsái

40 000 kilométer Európában

Goethe utazásai

Werthertől Faustig

Goethe irodalmi munkássága

A csontoktól a szivárványig

Goethe természettudományos munkássága

A látás nyelvén

Goethe képzőművészeti tevékenysége

Géniusz ad infinitum

Goethe számokban

Legnagyobb
műve az élete volt

Goethe korai évei

A herceg szolgálatában

Goethe mint közéleti szereplő

Lányok és asszonyok

Goethe múzsái

40 000 kilométer
Európában

Goethe utazásai

Werthertől Faustig

Goethe irodalmi munkássága

A csontoktól a szivárványig

Goethe természettudományos munkássága

A látás nyelvén

Goethe képzőművészeti tevékenysége

Géniusz ad infinitum

Goethe számokban

Goethe életének főbb eseményei

1749. augusztus 28.

Frankfurt am Mainban születik tehetős és tekintélyes polgári családba, apja Johann Caspar Goethe (1710–1782) jogász, császári tanácsos, anyja a tudós és hivatalnok családból származó Catharina Elisabeth Textor, aki 21 évvel fiatalabb férjénél (1731–1808).

Johann Conrad Seekatz: Goethe és családja, 1762 (MTAK 398.670)

1758-1764

Két évig jár iskolába, oktatását ezután magántanárok és édesapja veszi át; az akkoriban szokásos tárgyakkal foglalkoznak, és nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvekre.
A család jó kapcsolatot ápol a frankfurti művészekkel. Az ifjú Goethe rajong a színházért és a bábszínházért; anyjától sok mesét hall; irodalmi példaképe Friedrich Gottlieb Klopstock (1724–1803), sokat olvas, főként a bibliát, emellett népmeséket és kalandtörténeteket; megírja első verseit.

Johann Caspar Füssli: Klopstock arcképe, 1750

1765-1767

Vívni és lovagolni tanul; megkezdi jogi tanulmányait Lipcsében, a jognál azonban jobban érdekli a művészet és az irodalom; első szerelme, Anna Katharina Schönkopf (Kätchen) inspirálja Annette című kéziratos versgyűjteményét; rajong Johann Joachim Winckelmann, Lessing és Wieland műveiért; Breitkopf megzenésíti és saját neve alatt kiadja Goethe első költeményeit (Leipziger Liederbuch).

Adolph Werl: Goethe diáklakása Lipcsében, 1850 körül

1768

Súlyosan megbetegszik; mielőtt elhagyja Lipcsét, elégeti addig írt művei nagy részét; visszaköltözik a frankfurti szülői házba; hónapokig az ágyat nyomja; anyja barátnője, a  „szép lélek”-ként emlegetett Susanna Katharina von Klettenberg ápolja, hatására kezdi el foglalkoztatni a pietizmus és a misztika.

Frankfurt, Goethe szülőháza az átépítés előtt (MTAK 398.670)

1769

Strassburgban folytatja jogi tanulmányait; a Sturm und Drang-mozgalom oszlopos tagja és legnevesebb képviselője lesz; Johann Gottfried Herder (1744–1803) hatására népdalokat kezd gyűjteni; beleszeret Friederike Brionba, hozzá írja a Sesenheimer Gedichte ciklust, benne a Heidenröslein (Pusztai rózsa) című verssel, amely Schubert zenéjével az egyik legismertebb német műdal lesz.

Johann Gottfried Herder (MTAK 118/26)

1771

Befejezi tanulmányait, jogászdoktor diplomával tér haza; ügyvédi tevékenységét háttérbe szorítja a költészet javára, négy év alatt mindössze 28 peres eljárásban vesz részt.

A frankfurti Goethe-ház lépcsőháza (MTAK 398.670)

1772

A wetzlari birodalmi törvényszék joggyakornoka, folytatja az írást, egyebek között elkezd foglalkozni a Faust-témával; szerelemre lobban Charlotte Buff (Lotte) iránt, ennek hatására születik meg két évvel később a Werther.

Johann Heinrich Schröder: Charlotte Kestner, szül. Buff, 1782 körül (MTAK 398.670)

1773

Megjelenik Götz von Berlichingen című drámája, mely megalapozza költői hírnevét.

Götz von Berlichingen ábrázolása, Weimar-Album (MTAK 397.881)

1774

Titokban tartott előkészületek után négy hét alatt megírja Az ifjú Werther szenvedései című levélregényét, mely egy csapásra egész Európában híressé teszi.

Werther ábrázolása, Weimar-Album (MTAK 397.881)

1775

Megismeri és rövid időre eljegyzi Anna Elisabeth Schönemannt (Lili); májusban Svájcba utazik a Stolberg fivérekkel; november 7-én Károly Ágost herceg (1757–1828) meghívására Weimarba érkezik, ahol a herceg bizalmas barátjává és legközelebbi munkatársává válik.

A legbefolyásosabb weimari udvarhölgyhöz, Charlotte von Steinhez (1742–1827) és a német klasszika atyjaként számon tartott költőhöz, Christoph Martin Wielandhoz (1733–1813) fűződő barátságának kezdete.

    Lili ábrázolása, Goethe-Galerie (MTAK 398.667)

    1776

    Hivatalnoki karrierjének kezdete: a szász-weimari herceg előbb követségi tanácsossá, majd titkos tanácsossá nevezi ki, gyorsan a fejedelemség legfontosabb és legjobban fizetett hivatalnokává válik.

    Jó viszonyt alakít ki Anna Amalia és Luise hercegnőkkel; beköltözik a Károly Ágosttól ajándékba kapott kerti házba, a Gartenhausba, 1782-ig itt él és írja több, híressé vált versét (Erlkönig, An den Mond).

    Goethe kerti lakja Weimarban (MTAK 397.880)

    1777

    Röviddel második gyermeke születése után meghal szeretett húga, Cornelia (17501777).

    Decemberben utazást tesz a Harz-hegységbe, megmássza annak legmagasabb pontját, a Brockent, erről is verset ír.

    Johann Friedrich Wilhelm Jury: Walpurgis-éj a Faustban (metszet Johann Heinrich Ramberg nyomán), 1829

    1780

    Megkezdi szisztematikus kutatásait a természettudomány legkülönbözőbb területein (földtan, botanika, anatómia, csonttan, színtan stb.).

    Goethe: A természettudományról általánosságban (MTAK 397.123)

    1782

    Nemesi címet kap, már Johann Wolfgang von Goethe néven lesz pénzügyminiszter.

    Beköltözik a weimari városi házába (Haus am Frauenplan), mely sokkal több volt egyszerű lakó- és munkahelynél: szobáit művészeti ideáljai szerint rendezte be, koncerteknek és előadásoknak adott helyet, itt volt könyvtára, művészeti és természettudományos gyűjteménye: „az ember lakóhelye a fél élete” – állapítja meg egy levelében.

    Meghal apja.

    Goethe lakóháza Weimarban (MTAK 397.880)

    1784

    Felfedezi az arckoponya elülső, középső részén található „os intermaxillare” csontot.

    Ismét a Harz-hegységbe utazik.

    Os intermaxillare

    1786-1788

    A kimerítő hivatali munka elől – ekkor már tíz éve szolgálja aktívan Károly Ágost herceget – Itáliába menekül, csomagjában ott lapulnak befejezésre váró művei is; jár Veronában, Vicenzában, Velencében, Sienában, Firenzében, Milánóban, Nápolyban, Szicíliában, él egy évet Rómában, befejezi két drámáját, az Iphigéniát és az Egmontot, dolgozik a Tasson és a Fauston is; a palermói botanikus kertben felfedezi az ősnövény elvét.

    Johann Heinrich Wilhelm Tischbein: Goethe Itáliában, 1787 (MTAK 398.670)

    1788

    Weimarba visszatérvén megismerkedik a 16 évvel fiatalabb Christiane Vulpiusszal (1765–1816); hosszú szerelmi viszonyuk kezdete; beteljesült szerelmük ihleti a Római elégiákat (Römische Elegien). A weimari udvari világ a kapcsolatot botrányosnak tartja.

    Első találkozás Friedrich Schillerrel (1759–1805), egy év múlva közbenjárására Schiller történelemprofesszori kinevezést kap Jénában.

    1787–1790: nyolc kötetben megjelenik Goethe műveinek első összkiadása.

    Goethe: Christiane Vulpius, 1788/1789, rajz

    1789

    December 25-én megszületik fia, Julius August Walther von Goethe (1789–1830); Christiane Vulpiusszal közös öt gyermekük közül egyedül ő éli meg a felnőttkort.

    Wilhelm von Humboldthoz (1767–1835) fűződő barátsága kezdete.

    Károly Ágost herceg oldalán részt vesz a franciák elleni háborúban.

    Johann Heinrich Meyer: Christiane Vulpius és August Walther von Goethe, 1793

    1789-1805

    Goethe és Schiller találkozása a weimari klasszika virágkorát hozza el; a weimari klasszika (ca. 1786–1832) „négy csillagának” másik két alakja Herder és Wieland.

    Fontos publikációs fórum ebben az időszakban a Schiller kiadásában megjelenő Die Horen (1795–1797) című folyóirat.

    Schiller lakóháza Weimarban (MTAK 397.880)

    1790

    Goethe második itáliai útja.

    Megjelenik A növények átváltozása (Die Metamorphose der Pflanzen) és a Faust. Töredék (Faust. Ein Fragment), a későbbi nagy dráma előzménye.

    Goethe A növények alaktanáról című művének francia kiadása (MTAK 527.475)

    1791

    August Wilhelm Iffland Der Jäger című drámájával nyílik meg a weimari udvari színház, amelynek első igazgatója Goethe; támogatja Schiller, Shakespeare, Lessing, Schlegel, Voltaire és a saját színdarabjainak bemutatását, a leggyakrabban játszott darab mégis Mozart Varázsfuvolája.

    A régi weimari udvari színház, metszet 1800 körül

    1792

    Részt vesz a franciák elleni háborúban, ott van Mainz ostrománál is.

    Édouard Detaille: Bonaparte Napoleon

    1794-1805

    Schiller és Goethe közeli barátságban, szoros alkotói kötelékben él: kezdete Schiller köszöntőlevele Goethe 45. születésnapjára (1794. augusztus 28.), vége Schiller halála (1805. május 9.); közösen fogalmazzák meg poétikájukat, egymást serkentik munkára, az 1797-ben megjelentetett Xéniák több epigrammáját együtt írják.

    Rézkarc Goethe és Schiller weimari emlékművéről (MTAK 398.880)

    1795-1798

    Megjelenik a Hermann és Dorothea című kilenc énekből álló eposz, mely máig Goethe egyik legnépszerűbb műve.

    Jelenet Goethe Hermann és Dorothea című művéből (MTAK 398.672)

    1804

    A jénai egyetem felügyeletével megbízott Goethe megalapítja a Jenaische Allgemeine Literatur-Zeitungot, a lapban az irodalom, a filozófia és a politika mellett az orvostudomány, az antropológia és a természettudományok is helyet kapnak.

      A Jenaische Allgemeine Literatur-Zeitung címlapja

      1805

      Május 9-én meghal Schiller; barátság Karl Friedrich Zelter (1758–1832) zeneszerzővel és Friedrich August Wolf (1759–1824) klasszika-filológussal.

      Hugo Bürkner: Carl Friedrich Zelter portréja, 1800

      1806

      Feleségül veszi Christiane Vulpiust; innentől kezdve 1819-ig minden nyáron jár Karlsbadban, a fürdővárosban betegségeit kezelteti, és természettudományi kutatásokat folytat a környéken.

      Carl Waage: A karlsbadi piactér, 1850 táján

      1808

      Megjelenik a Faust első része (Faust. Der Tragödie erster Teil).

      Meghal édesanyja; személyesen találkozik Napóleonnal, aki Goethe nem kis meglepetésére kívülről idéz a Wertherből, melyet állítólag hétszer is elolvasott.

      Metszet a Fausthoz (MTAK 398.670)

      1809

      Megjelenik a Vonzások és választások (Wahlverwandtschaften) című regénye.

      A Vonzások és választások első kiadása, 1809 (MTAK 397.070)

      1810

      Több, rövidebb előtanulmány után befejezi a Színtant (Zur Farbenlehre).

      Goethe Színtana (MTAK 397.124)

      1811

      Megjelenik a Költészet és valóság (Dichtung und Wahrheit) című önéletrajzának első része; foglalkozni kezd az arab kultúrával és a klasszikus perzsa költészettel.

      Goethe: Nyugat-keleti díván, 1819

      1814-1815

      Dolgozik a Nyugat-keleti Díván (West-östlicher Divan) című versgyűjteményen, amely 1819-ben jelenik meg; utazás a Rajna, a Majna és a Nekár környékén; barátság Marianne von Willemerrel; első miniszter (Staatsminister) lesz, feladatai közé tartozik a művészet és a tudományok intézményeinek felügyelete Weimarban.

      Johann Jacob de Lose: Marianne von Willemer – Suleika, 1809

      1816

      Meghal felesége, Christiane.

      Rendezi iratait és feljegyzéseit: megjelenik az Utazás Itáliában (Italienische Reise), a Wilhelm mester vándorévei (Wilhelm Meister Wanderjahre) és botanikai tanulmányainak története (Geschichte meines botanischen Studiums).

      Weimar látképe (MTAK 397.685)

      1817

      Lemond a weimari színház igazgatásáról; fia házasságot köt Ottilie von Pogwisch-csal, három gyermekük születik: Walther Wolfgang (1818–1885), Wolfgang Maximilian (1820–1883) és Alma Sedina Henriette Cornelia (1827–1844).

      Louise Seidler: Ottilie von Goethe, 1845 körül

      1819

      Befejeződik összes műveinek 1815-ben megkezdett 20 kötetes kiadása (Goethes Werke).

      Goethes Werke

      1823

      Johann Peter Eckermann (1792–1854) elkezd Goethe „titkáraként” dolgozni, 1831-ben őt jelöli ki a költő hagyatéka kezelőjévé; Eckermann emlékiratai Unterhaltungen mit Goethe (Beszélgetések Goethével, 1836–1848) megadják a későbbi Goethe-kultusz alaphangját.

      Goethe Marienbadban beleszeret a tizenkilenc éves Ulrike von Levetzowbe és megkéri a kezét, de kosarat kap.

      Johann Peter Eckermann: Beszélgetések Goethével című művének 1848. évi kiadása (MTAK 397.149)

      1827-1828

      Meghal Charlotte von Stein.

      Meghal Károly Ágost nagyherceg. (1815-től viselte a nagyhercegi címet)

      Franz Müller: Károly Ágost nagyherceg, metszet, 1822 (MTAK 117/79)

      1829

      Sor kerül a Faust ősbemutatójára a braunschweigi udvari színházban.

      A Faust braunschweigi ősbemutatójának plakátja, 1829. január 19.

      1830

      Februárban meghal Luise nagyhercegnő. Októberben Rómában himlő áldozata lesz fia, August.
      Befejeződik összes műveinek 20 kötetes, saját maga által szerkesztett és jóváhagyott kiadása (Goethes Werke, vollständige Ausgabe letzter Hand).

      A weimari hercegi kastély (MTAK 397.880)

      1831

      Befejezi a Faust második részét (Faust. Der Tragödie zweiter Teil), a kéziratot pecsétes borítékba zárja, felnyitását csak halála után engedélyezi.

      Goethe dolgozószobája Weimarban (MTAK 397.885)

      1832

      Március 22-én meghal Weimarban; a weimari fejedelmi sírboltban helyezik örök nyugalomra.

      Fritz Fleischer: Mehr Licht! (Goethe utolsó szavai), 1900 körül

      Scroll Up