Kobes-Mühle

Kobes-Mühle (Kobes-malom), földrajzi leírás, Carlsbad, 1819. szeptember 12.
Goethe 1819-ben is járt Kammerberg környékén. A közelben fekvő Kobes-malmot írja le e kéziratban.

MTAK 115/5

Kobes-malom
A Kobes-malom a Rohlau nevű bővizű, halászkunyhók tövében futó patak mellett áll, egy kies völgy felső részében. A malom fölötti domb bazaltból van, nagyrészt kisebb-nagyobb golyókból. Akadnak azonban kisebb oszlopformájú képződmények is, tömörek és málladozók egyaránt. Ez utóbbiak többrétűek, és a mállott részeknél héjszerűen épülnek fel, úgyhogy a héjak pereme befelé egyre tompábban bukkan elő, mígnem a közepük golyó alakú. Effélék a környéken már nem találhatók; ásatások talán majd felszínre hoznak egyet-egyet. A felszínen pedig golyó vagy tojás alakú testek látszanak, a rájuk mért kalapácsütés mutatja héjas felépítésüket. Nem helytelenül hívják őket pszeudo-aetitnek, mert a valódi saskövek* szintugyanúgy golyókba foglalt golyókból állnak. A Kobes-domb bazaltcsoportozata alighanem kőszénrétegeken állt, melyek kigyulladhattak, és egy olyasféle nehéz salakot hoztak létre, mely első pillantásra megkülönböztethető minden vulkanikus és pszeudovulkanikus képződménytől.
Az említett képződmények a jelen gyűjteményben a következőképpen vannak elrendezve.
Pszeudo-aetitek üreges és kitöltött belsővel.
Oszlopformájú, tömör bazalt.
Szintén bazalt, golyóformájú.
Nehéz salakdarabok jellegzetes, kása és féreg formán megdermedt felülettel.
További hasonló darabok.
Porózus salak, eredeti felület nélkül.

Gustav Schueler megjegyzése
Goethe kézírása.
Gustav Schueler
Jena, 1841.

*Az aetit a néphit szerint sasfészkekben keletkezik, innét a neve.
(Fordította: Márton László)

Scroll Up