ÁSVÁNYok

A karlsbadi ásványgyűjtemény

Az Elischer Boldizsár Goethe-gyűjteményének Heller Ágost-féle katalógusában a fő tárgycsoportok után az egyéb elhelyezett dolgok között szerepel: „a karlsbadi ásványgyűjtemény 4 skatulyában”. Erről a gyűjteményről sokáig semmi részletet nem tudhattunk, pedig nyilvánvalóan jelentőséggel bírt, ha a szakavatott gyűjtő kollekciójának része lett.

Goethét ifjú kora óta intenzíven foglalkoztatták a természettudományok. Sok időt töltött a természetben, megfigyeléseinek többségét a szabad ég alatt végezte. Az ásványtan és geológia 1780-tól vonzotta, és majd egész életén át foglalkoztatta: 50 évvel később közel 18 000 darabból álló saját kőzet- és ásványgyűjteménye volt, amelyhez vésett drágakő-, gemmagyűjtemény is tartozott. Mindennemű fosszília érdekelte – az ő korában a fosszília nem egy földtörténeti múltban megkövesedett állat- vagy növénymaradványt jelölt, hanem minden föld alól kiásott tárgyat –, a részben személyesen gyűjtött, részben pedig az ajándékba kapott kőzeteket és ásványokat maga rendszerezte és katalogizálta. A kőzetképződést éppoly dinamikus jelenségnek tekintette, mint az új fajok létrejöttét.

Mindezek ismeretében feltételezhetnénk, hogy akár ez a bizonyos „karlsbadi ásványgyűjtemény” is lehetne saját összeállítása, de nem az.

Az ásványgyűjteményt egyrészt E. Hlawacek Goethe in Karlsbad című műve írja le, amely a Goethe-gyűjteményben két kiadásban is megvan. Eszerint Goethe 1785 és 1820 között betegségét kezelendő 13 alkalommal kúrálta magát Karlsbadban. Goethe valahol így ír a fürdővárosról: „Csupán három hely van a világon, ahol szívesen élnék: Weimar, Róma és Karlsbad.” („Auf der Welt gibt es nur drei Orte, an denen ich leben möchte: Weimar, Rom und Karlsbad.”)

A 18–19. században divat volt a különleges kőzetek és ásványok gyűjtése, számos magánkollekció jött ekkor létre. Ezek sorába illeszkedik az úgynevezett „karlsbadi ásványgyűjtemény”. Goethe Karlsbadban (Karlovy Vary) barátságba került a drágakővésnök Joseph Müllerrel (1727–1817), aki helyi mintákból összeállított egy 100 darabból álló ásványgyűjteményt, mely kedvelt szuvenírré vált a város fürdővendégei körében. Goethe karlsbadi tartózkodásai idején több közös geológiai tanulmánykirándulást is tett a környéken Müllerrel, aki aztán gyűjteménye leírására és rendszerezésére kérte őt. A Karlsbad környéki hegyek megismerésére létrehozott gyűjtemény, Goethe leírásaival és magyarázataival című katalógus 1807-ben jelent meg (Sammlung zur Kenntnis der Gebirge von und um Karlsbad angezeigt und erläutert). Miután Müller 1817-ben meghalt, David Knoll karlsbadi kereskedőhöz került az anyag, aki 50 csiszolt kővel kibővítette azt. Goethe 1832-ben, halálának évében ehhez a kollekcióhoz is előszót és katalógust készített (David Knollsche Sammlung von Sprudelsteinen, roh oder geschliffen, angezeigt und eingeführt 1832).

Vagyis: előbb Joseph Müller karlsbadi drágakővésnök állított össze egy 100 darabos ásványgyűjteményt, majd David Knoll karlsbadi kereskedő egy 50 darabosat. Goethe mindegyikhez írt előszót és katalógust – a Müller-féléhez 1807-ben, a Knoll-féléhez 1832-ben. Az ásványgyűjteményeket a Karlsbadban időző fürdővendégek vásárolták szuvenírként.

Elischer Boldizsár rendszeresen látogatta a „Goethe-városokat”. Marienbadban az ő kezdeményezésére állítottak emléktáblát a költőnek többször is szállást adó Hotel zur goldenen Taube falán, és aktív szerepet vállalt egy emlékkő felállításában Goethe természettudományos kutatásaiban fontos szerepet játszó Kammerbühl vulkáni hegység oldalában. Karlsbadba állítólag évente eljárt Elischer, egy ilyen útja alkalmával juthatott hozzá az ásványgyűjteményekhez. Hogy pontosan mikor és milyen körülmények között, nem tudjuk. Tudjuk viszont, hogy a Müller–Knoll-féle 150 darabból álló bővített változatot szerezte be. Ebből 93 kőzet maradt fenn a budapesti Goethe-gyűjteményben. A kőzetekre ragasztott számozott etikettekből kiderül, hogy Goethe geológiai meghatározásai néhány apró módosítással ma is megállják a helyüket.

A gyűjteményben több karlsbadi vonatkozású dokumentum és tárgy is található, így Eduard Hlawacek Goethe Karlsbadban című német nyelvű könyvének 1877-es első és 1883-as második kiadása, egy 50. Carlsbad. Göthe-Monument feliratú képeslap és Goethe 1810-es naplójának a karlsbadi Feller Kiadónál 1880-ban megjelent kiadása.

A 19. század kedvelt emlék- és ajándéktárgyai voltak a fürdőhelyeken beszerezhető ivópoharak. Karlsbadi vonatkozású a Goethe arcképével díszített csiszolt kristálypohár, melynek ez egyetlen ismert példánya. Dr. Löblin Ignác budai orvos ajándékaként került 1860-ban Elischer tulajdonába. A legenda szerint a poharat, amelyet a költő Antoine Bovy által 1824-ben készített profilportréjának fényezett porcelánmásolata díszített, maga Goethe kapta a karlsbadi gyógyfürdő igazgatóságától, majd Weimarban Maria Szymanowska (1789–1831) zongoravirtuóznak ajándékozta. A történet aligha igaz: egyrészt Bovy portréja későbbi találkozásuk időpontjánál, másrészt a rövid kapcsolatukat részletesen feldolgozó szakirodalom sem ismeri a történetet. Ráadásul Löblin ajándékozó levelében arról számol be, hogy korábban egy „híres színésznő” tulajdonában volt az író arcélével ellátott pohár. Elképzelhető, hogy a Goethe-kultusz által életre hívott tárgyról van szó, mely az író halála után keletkezett, a prominens nevek pedig értékét és különlegességét voltak hivatottak emelni. Ezzel szemben tény, hogy a tárgy 1861-ben Elischer gyűjteményének darabjaként szerepelt a Berlinben rendezett Goethe-emlélkiállításon.

A karlsbadi ásványgyűjtemény (MTAK Kézirattár) eredeti dobozában.

 

Az ásványgyűjtemény nagyobb hányada új tárolódobozban kapott helyet.

Friedrich August II, Carl Joseph Heider, Johann Wolfgang von Goethe, Pflanzen und Gebirgsarten von Marienbad (Marienbadi növények és kőzetfajták), Kronberger und Weber, 1837 (MTAK 397.131)

Goethére vonatkozó ismertetés a kötetben

Johann Wolfgang von Goethe, Versuch der Metamorphose der Pflanzen zu erklären (Kísérlet a növények átalakulásának magyarázatára), Gotha, 1790

Goethe-mellképpel díszített karlsbadi emlékpohár (MTAK Kézirattár).

Az ajándékozó levél megtalálható Elischer Boldizsár hagyatékában.

Igen tisztelt Uram!
Birtokomban van egy ivópohár, amelyet valamikor egy híres színésznőtől kaptam, ő pedig Göthétől kapta Weimarban, és amelynek az oldalán e nagy filozofikus költő igen jól sikerült mellképe látható. Minap mondja nekem az én jó feleségem, miszerint örökké feledhetetlen Henrikem kívánsága az volt, hogy e pohárral Önt tiszteljem meg, nagyra becsült uram, minthogy Ön is Göthe odaadó tisztelői közé tartozik.
Kérem Önt ezért, kedves von Elischer úr, teljesítse az én oly korán megboldogult gyermekem kívánságát, és fogadja el ezt a poharat kedves Henrikem emlékére. Tisztelettel
az Ön odaadó híve
Dr. Ign. Löblin
Buda, 1860. október 22.

 (Fordította: Adamik Lajos)

Johann Wolfgang von Goethe, Beiträge zur Optik (Tanulmányok az optikáról), Weimar, 1791 (MTAK 397.125)

Zur Naturwissenschaft überhaupt (A természettudományról általánosságban) von Goethe, Stuttgart und Tübingen, 1817 (MTAK 397.123)

Architektonisch-naturhistorisches Problem (Építészettani-természettörténeti probléma) – részlet a műből

Zur Morphologie (Morfológia) von Goethe, Stuttgart und Tübingen, 1817 (MTAK 397.121)

Illusztráció a kötetből

Der Kammerberg bei Eger (Az Eger [ma: Cheb] melletti Kammerberg) von Goethe, Taschenbuch für die gesammte Mineralogie mit Hinsicht auf die neuesten Entdeckungen von Karl Caesar Ritter von Leonhard, 1809 (MTAK 397.132)

„A Kammerbühl (domb), másként Kammerberg nevét az egyik szomszédos erdőségről és egy ottani, néhány házból álló kis településről kapta, melyek mindegyikét Kammernek hívják. Körülbelül fél óra múltán tárul elénk a Franzenbrunntól Eger felé tartó út jobb oldalán. Könnyen felismerni a tetején található apró, nyitott nyári lakról. Különlegességét az őt alkotó vulkáni anyagoknak köszönheti. Kérdés ugyan, hogy ezek vulkáni vagy álvulkáni kőzetek-e; ám álljunk bármely fél pártján is, esetünk a különleges körülményekből adódóan számos problémát felvet.
Szívesen illusztrálnánk mondandónkat egy darab rézzel és támasztanánk alá egy egész (kőzet)gyűjteménnyel. Mert jóllehet sok minden szavakkal kiválóan leírható, természeti dolgok esetén mégis helyénvalóbb magát a dolgot vagy egy róla készült képet magunk elé helyezni, hiszen segítségükkel gyorsabban megérthető, miről is van szó. Mivel azonban ebben az esetben egyikre sincs lehetőségünk, nem tehetek mást, semmint hogy mindezt e tanulmányban tegyem közzé.”

Fordította: Márton László

Johann Wolfgang von Goethe, Kammerberg von Eger (Cheb), vízfestmény, Gustav Schueler igazoló soraival (MTAK K 115/39)

Scroll Up